Hajam

 Mindig is azt vallottam, hogy egy igazi nő nem megy ki zsíros hajjal az utcára. Nem attól jó nő valaki, mert gumicicijei vannak, kacsacsőre és márkás cuccokba jár. Az igazi nő egyéniség, sugárzik, tiszta. Szerintem ennyi elég. 

Amikor nem volt hajam, igyekeztem mindig a ruházatomnak megfelelő színű sapit húzni. Furcsa és idegen volt, hogy nem kellett babrálnom vele. Hiányzott, sokat sírtam miatta. Rengeteg időm felszabadult. Bár ne így lett volna. Amikor először elkezdett nőni a hajam, azt hittem koszos a bőröm, hogy valamiért a sapka megfogta vagy ilyesmi, elkezdtem dörzsölni. Pár percnek el kellett telnie, mire felfogtam, hogy nőnek a kis hajszálaim. Sötétbarna, göndör, keszekusza szálak voltak. Mikor már elérték az 1 cm-es hosszúságot, letettem a sapkát. 

Az egyik kezelés váltásnál mondta az orvos, hogy hajhullással jár, így letolattam, és újra elővettem a sapkáim. Aztán nem hullott, így elkezdett újra nőni.

Lassan 3 éve vagyok beteg. Az elmúlt 3 évben most a leghosszabb a hajam. Már fodrászhoz is járok, mindig előre egyeztetett időpontban. Vannak melír csíkjaim is, valamint világosít is a színén. A melír nem ér a hajtövemhez, hogy ne roncsolja a kis hagymácskákat. A világosítás pedig csak tartós színező, így nem ártalmas. Már pont úgy nézek ki, mintha bilit húztak volna a fejemre. A hajszálak kiegyenesedtek, idióta frizurám van :-) Csak azért nem vágatom vissza, mert már van olyan hosszú, hogy nehezen fekszem el. Volt olyan kezelés, ami olyan szárazságot csinált, hogy nem kellett sűrűn mosnom, de most 3 naponta állok a zuhany alatt, engedem a fejemre a melegvizet, borzolom, habozom, masszírozom, játszadozom vele. Hullik. A fürdőszoba és az egész lakás tele van a hajszálaimmal. Még a mosógép öblítő tartályából is hajat húztam elő... De van a fejemen is. Elcsatolom, bondorítom, göndörítem, mosom, vasalom, szárítom :-)

Hajam van