Alvásproblémáim vannak. Nem tudok aludni. A múltkori nagyon nagy alvásomat megfejtettem, szerintem túltoltam a fájdalomcsillapítót. Most megint leálltam az opioiddal, és visszatértem az appranaxra. A "leszokás" eltartott pár napig, nyugtalan, izgága voltam, mozgatnom kellett kezem, lábam, alvás-fekvés közben is, nem jó. Az appranax elég, és lázat is csillapít, szóval nekem most ez kell. Nappal elvagyok, ritkán kell bevennem, mert mozgok. Ha nem mozgok, akkor tudatosan felállok, és megyek egy kört a munkahelyemen. Utána jobb. Az este, éjszaka nem jó, akkor már kell a fájdalomcsillapító. A derekam fáj, és a bal forgóm (vagy mi), bal oldalam továbbra is. Ez a félik ülős, félig fekvős tévénézős, kényelmes póz nekem nem jó. Vagy ülök derékszögben, vagy fekszem. De ha már fekszem, el is alszom. 20 percet, addigra pont kialszom magam, és vége az egész éjszakának. Próbálom lefoglalni magam, de fáradt vagyok. És nincs is kedvem pont semmihez. Horgolni, olvasni, tévézni sincs kedvem. Marad a heverészés és gondolkodás, aztán a negatív érzelmi spirál, jön a sírás-rívás, jajj, mi lesz velem. Aztán séta a lakásban, mert fáj a derekam. Utána megy az ábrándozás, hogy vajon milyen életem lenne, ha nem lennék beteg. És a vergődés reggelig. Egyik oldal, másik oldal. Pisi, séta. 45-60 percenként. Reggel, mint akit egész éjjel rugdostak, úgy ébredek. Ezért állandóan fáradt, álmos vagyok.
Na de
Azt vettem észre, hogy ha tényleg elfáradok, akkor tudok aludni éjjel. De ahhoz az kell, hogy tényleg elfáradjak, fizikailag. Úgy, hogy közben nem vagyok terhelhető. A hétvégén fürdőben voltunk. Semmit nem csináltam, vagy a medencében, vagy a nyugágyon heverésztem. De én nagyon, de nagyon elfáradtam. Éhes is voltam. Aztán már a derekam is fájt. Hazafelé megálltuk vacsorázni, de nem esett jól az étel, forró volt, és hányingerem is volt, nem ment. Elhoztam. Fél nyolckor értünk haza, a világomat nem tudtam. Kipakoltam a cuccom, felvettem a pizsum, és 9-ig aludtam. Hatalmasat, igazi mélyzuhanás volt. Akkor bemásztam az ágyba, és reggel 4.42-ig aludtam. Nagyon jó volt, tiszta boldog voltam. Még egy picit tudtam bóbiskolni, kényelmes volt az ágy, minden jó volt. Utána lezuhanyoztam, hajat is mostam, összeszedtem magam, s indultam dolgozni.
Kipihent vagyok, tiszta a fejem, nem fáj semmi, jól érzem magam.
Szóval valahogy le kellene fárasztanom a testem minden nap. Mivel gyalogolni tudok, arra gondoltam, minden nap kellene pár kilométert sétálnom. Egy park mellett élek, van futókör is, szóval minden adott. Csak olyan hideg van! :-) És ugye a lustaság...
A megoldás megvan, már csak tenni kell érte
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése