Azért, hogy befejezzük a félbeszakadt nyaralásunkat, Zalakarosra utaztunk. Váratlanul ért, de menjünk. Csak 3 nap 2 éjszaka volt, de összességében jó volt. Meg volt a harmónia közöttünk.
Jól jött ki, szerdán leszívott a doki, jó alaposan. Csütörtökön hashajtóztam, és még jó volt a vízszintem is. Pénteken is nagyon jól éreztem magam. Apránként csomagoltam, egyszerre bepakolni sem kedvem, sem erőm nincs. De indulásra minden összeállt. Örültem, hogy jól vagyok. Mi baj lehetne ebben a 3 napban?
Pénteken munka után indultunk, olyan fél5 fele érkeztünk. Persze útközben esett az eső. A hotel nagyon tetszett, tágas, világos volt. A szoba is egész nagy volt, hatalmas ággyal, nem is találkoztunk éjjel. :-) A fürdőszoba pedig azért volt jó, mert nem zuhanykabin, hanem falazott, csempézett zuhanyzó volt. A mosdó körül sok polc, így tudtunk pakolni. Megvacsoráztunk. Isteni volt az étel. Bő választék, és fantasztikus ízek. Bőven találtam a diétámnak megfelelő vacsit. Utána a hotel medenceterében töltöttük az időt. Vágytam már rá, nagyon jól esett.
Szombaton Keszthelyen voltunk, bejártuk a kastélyt és a kiállításokat. Itt már éreztem, hogy iszonyú fáradt vagyok. Ha álltam, le akartam ülni. Ha ültem, fel akartam állni. Ha sétáltam, kapaszkodtam, és ülni szerettem volna. Elkezdett fájni a derekam, éreztem, hogy baj lesz. Fájdalomcsillapító nem használt. Nagyon türelmes volt, alkalmazkodott hozzám, fogta a kezem, támasztott. Százszor elnézést kértem, azt mondta nem tehetek róla. Este tévéztem, ő még lement a medencetérre. Az éjszaka katasztrófa volt. Nem volt eszközöm a fájdalom ellen. Sehogy sem volt jó. Forgolódtam, tévéztem. Aztán arra jöttem rá, hogy a melegítés talán segít. Forró zuhany alá tartottam a derekam, elég sokáig. Majd bebugyoláltam törölközőbe, úgy feküdtem le. El tudtam aludni. És kezdődött elölről. Ezt 3x csináltam végig, talán 3-4 órát aludtam. Reggel tele fájdalommal és iszonyú fáradtan keltem. A hasam hatalmas volt, feszített, nehezen lélegeztem, erőm semmi. Meg akartam fogni a kezét, de nem volt erőm felemelni az enyémet. Elmentünk a nagyfürdőbe, mégis az gyógyvíz, meleg is, hátha segít a derekamon. 4 órát töltöttünk ott. Esett az eső, így mindenki bent volt. Iszonyú hangzavar, rengeteg ember és gyerek. Zavart. Amíg a vízben ültem jó volt, de később már nem. Mindegy, menni kellett haza. Megálltunk egy étterembe enni egy levest, talán 2 kanál ment le. Nem fért, nem is voltam éhes.
Végig simogatott, nyugtatott, hogy mindjárt hazaérünk. Igazából mindegy, mert otthon is fáj, és nem tudok feküdni. Kicsit pakoltam, aztán ültem vagy feküdtem, tévéztem, bóbiskoltam. Így telt az este. Közben terveztem az éjszakát, hogy hogy legyen. Mert sehogy nem volt jó. Gondoltam akkor megpróbálkozom a jéggel. És lám, használt. Ülve tudtam aludni vagy 3 órát, nagyon boldog voltam. Aztán be az ágyba. Itt már nem ment olyan jól. Megint jég, megint tudtam aludni vagy 2 órát. Így "aludtam végig" az éjszakát. Kipihentem magam. Kipakoltam a csomagjaimat, bekészítettem a mosógépet, és eljöttem dolgozni.
Meglátjuk ma mi lesz, hogy alakul majd a nap, hogy fogom érezni magam.
Egyelőre megvagyok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése