2025. június 11., szerda

Könyvecském korrektúrája

 Nagyon izgatott voltam az utóbbi időben, vártam, hogy jelentkezzen a korrektor. Az aggodalmam tárgya ugyan az volt, mint a szerkesztő esetében. Attól tartottam, hogy sok "hiba" lesz benne.

A menetrend ugyan az volt. Megjött az email. Először csak tudomást vettem róla, s nem nyitottam meg. Mikor feldolgoztam a tényt, hogy megjött, és összeszedtem minden bátorságom, letöltöttem a fájlt, és megnyitottam. Aztán belelapoztam, kétségbe estem és bezártam. Ezzel elment két nap. :-) Mivel van határidőm, nem nagyon értem rá a lelkem nyalogatni. Így egy szép reggelen, mikor sikerült kialudnom magam és a nap is sütött, újra megnyitottam. Pörgettem az oldalakat, gyűjtöttem az erőt, s úgy döntöttem, hogy csinálom és haladok. 

Először elfogadtam a változáskövetéssel javított "hibákat", mert teljesen egyetértettem velük. Utána a megjegyzéseket olvastam el, mindenben igaza van a korrektornak, és éreztem, ha ezeket kijavítom, átírom stb. sokkal egyértelműbb és kerekebb lesz az egész szöveg.

Nagy levegő, és nekiálltam :-)

2025. június 10., kedd

Strandolás

 Beköszöntött a nyár. Berobbant. Átnéztem a nyári ruháimat, átvasaltam mindent, és megállapítottam, hogy nagyon sok ruhám van. Rövidujju ingeim nincsenek, szerintem tavaly pólókat és ruhákat hordtam. Biztonság kedvéért rendeltem párat :-)

Aminek nagyon örülök, hogy vettem egy kismama farmer rövidnadrágot, és mintha rám öntötték volna. Tökéletes a szabása, a mérete, nagyon, de nagyon kényelmes. Érzem, hogy sokat fogom hordani, ez is egy nyúzós darab lesz.

Már pénteken találkoztunk, nála aludtunk. Szombaton fejfájással keltünk. Neki elmúlott, az enyém sajnos nem, sőt, egyre durvább lett. Úgy volt, hogy elmegyünk a devecseri piacra, aztán Hévíz. De elég nehezen keltünk, lassan szedtük össze magunkat, így a piac kimaradt. Jobb is, mert a fejfájásomhoz egy kis hányinger is társult. Szarul voltam. Szerintem a front miatt. Jött a hideg, tolta maga előtt a meleget, és szerintem nagy volt a légnyomás. Lehet nem, de én ezzel magyarázom. Összepakoltunk, és elindultunk Hévízre. Útközben hirtelen felfordult a gyomrom, gyűlt a nyál a számban. Szóltam neki, hogy hánynom kell. Azonnal húzódott félre. Még meg sem állt az autó, nyitottam az ajtót és hánytam. Elég sokat. Utána egyszerűen megkönnyebbültem. Elmúlt a hányinger, a fejfájás, és nagyon jó hangulatom lett. Mivel már nem tudok úszni, és a hévízi tó nagyon mély, vettem egy polifoam nudlit, amit úszógumivá lehet hajtogatni. Szinte mindenki olyanba nyomult, így nem szégyellettem. Sapkában voltam, nem szeretem a parókát. A víz nagyon kellemes volt. Úszkáltunk, összebújtunk. Nagyon nehéz úszógumiban úszni. Hajtom magam mint az állat, és nem haladok. De legalább nem merülök el. Vacsira libamájat ettem, addigra már teljesen jól voltam. Este nagyon hamar elaludtam.

Vasárnap rántották készítettem, és vékony libamáj szeleteket tettem a tetejére. Nagy királyok vagyunk! Benéztünk a veszprémi piacra, majd irány a Balaton, Sajkod. Ez lett a kedvenc strandom. Ősfás környezetben van, elég kicsi, de nagyon hangulatos. A víz nagyon hideg, bokáig mentem csak be. Olvastam, beszélgettünk. Vártuk a vihart. Sajnos elég hamar meg is jött, nem sokat tudtunk strandolni. Előbb csak a szél, de útközben az eső is elkapott bennünket. Sajnáltuk nagyon, de ez van. 

Hétfőre kirándulást terveztünk. Viszont annyira nem is volt hozzá kedvünk, egyébként is minden zárva, maradt a pihenés. Átmentünk hozzá és filmeztünk, melegszendvicset ettünk ágyból. Nagyon jó volt. Olyan 7 óra felé mentem haza. Kicsit tettem-vettem, s leültem a tévé elé. Hamar elaludtam. Bevackoltam magam az új párnák közé az ágyba, és nagyon jót aludtam.

A hasam továbbra is nagyon nagy. Nincsenek jó kilátásaim...



2025. június 3., kedd

Jól alszom, jól vagyok

 Nem tudom mi az oka, de nem is keresem inkább.

Vettem új párnákat. Puha, mégis van tartása. Nem tudom, hogy ez az oka, vagy mi, de újra szeretek az ágyamban, a hálószobában aludni. A tévét kikapcsolom a nappaliban, ágy, és vagy olvasok, vagy rögtön alszom. És alszom. Éjjel 2-3szor felébredek, pisilek, iszok, és vissza tudok aludni.

Az orvos átalakította a hashajtásomat. Nem teljesen úgy csinálom, ahogy felírta, de működik. Napi 2szem Bolus-t veszek be, ha úgy érzem este, hogy eléggé feszít, tele van a hasam, akkor iszok lavelocot. Figyelek arra, mit eszek. A hús nehezen megy át, így nem nagyon fogyasztok. Inkább csak halat. A tejtermékek, túró tápláló. A darakása is :-) Általában éjjel megyek vécére, vagy reggel, ébredéskor. Ha éjjel megyek, akkor reggel kipihenten, fájdalom nélkül ébredek, és ez olyan jó!

Attól, hogy kialszom magam, a napok is jól telnek. Pl. tegnap bevásároltam, főztem egy paprikás krumplit, mostam egy adagot, és az összes nyári ruhámat és pólómat, blúzokat kivasaltam. Az összeset! És nem fáradtam el.

Az öltözés még mindig nehéz a hasam miatt. A ruha kiválasztása, és maga az öltözés folyamata is. Többnyire kényelmes cuccaim vannak nyárra, csinosból kevés van. Rendeltem párat, hogy azért legyen. A cipő is nehéz választás. Sajnos a vászon tutyijaim nem jönnek fel a vizes lábamra. Már reggel szorítanak, napközben nem tudom mi lenne, de így nem veszem fel őket. Rendeltem egy fűzős tornacipőt, azt tudom lazítani, ha úgy alakul.

Nem tudom, hogy használ-e a kezelés. Hamarosan kiderül. De én jól vagyok, jól érzem magam, és szeretném, ha ez így maradna.

Vagy javulna...

2025. június 2., hétfő

Fenomenális hétvége

 Minden pénteken kezdődött...

Ő is megérkezett a nyaralásból, és már az estét együtt szerettük volna tölteni. Mivel hosszú napom volt (SOTE, vonat, munka, vonat, eső, bevásárlás...) eléggé fáradt voltam. Mivel 4 napja nem volt székletem (bocs a részletekért, de ez egy ilyen blog), iszonyúan feszült a hasam. Teletömtem magam hashajtóval, a doki szerint ki kell jönnie. Szóval a szívem nagyon vágyott Rá, a testem meg a pihenésre és a megkönnyebbülésre. Nyert a szív, szóval átjött. 

Azt mondta hiányoztam neki, és tényleg hiányoztam. Ölelt, szorított. Kérdeztem, hogy az összes nyafogásommal és hisztimmel együtt? Azt válaszolta, na igen, mérlegelni kell. Kiüresedett a nyaraló, hogy nem voltam ott. Hiába, betöltöm a teret :-)

Este megindult minden kifele. Rohangáltam, 9x. Már nem mentem visszamenni a hálóba, hogy ne ébresszem fel, így a nappaliban "aludtam". Reggel korán és nyúzottan keltem. Szülinapozás volt mindkét részről, így reggeli után mindenki ment a saját családjához. Jó volt otthon, jól telt a szülinap is. 

Délután elmentünk bútort vásárolni az erkélyemre, hogy ott ücsörögve tudjunk kávézni, pihenni, olvasni, beszélgetni. Már korábban kinéztem. Volt is az üzletben, meg is vettük, Ő össze is szerelte, és ki is telepedtünk. Nekem nagyon tetszik. 



Vettem két párnát is az ágyba, nagyon laposak voltak már a vánkosaim, és hátha így jobban fogok majd ágyban aludni. A melegfront miatt a szombat estét fejfájással töltöttük, mind a ketten. A tévé ment, mi begyógyszerezve aludtunk a nappaliba, így a párnák tesztelése elmaradt.

Vasárnap viszonylag korán keltünk, és az erkélyen kávéztunk. Nagyon jól érzem magam itt, az erkélyen, és ebben a lakásban. Az udvaron beindították már a szökőkutat, minden olyan nagyszerű. Reggelire melegszendvicset sütöttem, és azt is az erkélyen fogyasztottuk el. Aztán pakoltunk, és irány a strand!

Szabadifürdőre mentünk, ahova szoktunk. Izgultam, hogy nyitva lesz-e már a mosdó, mert annyira beépült a part, hogy nincs egy árva bokor sem... nyitva volt. A büfésor viszont zárva. Heverésztünk, pihentünk, olvastunk, és bokáig bementem a vízbe is. Nagyon hideg még. Több bátor ember és gyerek már lubickolt, de ez a hőfoktőlünk még nagyon távol áll. Kimentünk a Sanyi büfébe ebédelni.



Egy egész hekket megettem egyedül (a paprika nem az enyém). Nagyon finom volt! Míg mi ebédeltünk, valaki megette a strandon hagyott cuccunkból a csokit. :-) Kicsit vicces, egészségére!

Otthon még egy kicsit összebújtunk, aztán hazament. Nehéz napja lesz 2 hét szabi után.

Nagyon elfáradtam, fárasztó dolog ez a strandolás. :-) Így legalább tudtam aludni éjjel. 

Leteszteltem a párnát is, jó lesz!

2025. május 29., csütörtök

... kezelés, család

 Tegnap mentem kezelésre. Jól ébredtem, úgy éreztem, készen vagyok rá lelkileg. Persze a suprastin kábaságától féltem, de gondoltam, most hiszti nélkül kibírom!

Készítettem két szendvicset, összeírtam előző napokban a kérdéseimet, emlékeztem rá, hogy gyalog kell mennem a vasútra, szóval teljesen képben voltam. Tudtam, hogy nem fogok olvasni, de azért egy könyvet is beraktam a táskámba. Kezelés után jött Anyu és Keresztanyu, összekészítettem amit haza akarok vitetni velük, és Keresztapu manóját is odaraktam. Totál összeszedett voltam.

Kisétáltam a vasútra, vettem innivalót (nem volt otthon), felültem a vonatra, és minden szuper volt. Metrón is. Sétán is. Vérvételen nehezen szúrtak, de sikerült, örültem. Cyrazma ott volt már, előkészítették. Míg vártam a dokit, sétálgattam az udvaron. Sokat. Eszembe jutott a puma az állatkertben, aki a jól kitaposott ösvényén ment körbe-körbe. Most én is ezt csináltam. :-) Közben eszegettem, hogy ne legyen üres a gyomrom. Majdnem utolsónak hívott be az orvos, de tudom, hogy azért, mert a többiek kezelése több órán keresztül folyik, az enyém meg csak másfél óra. Átbeszéltünk mindent, és kiírta a következő cyrazmát is, azt pénteken elhozom.

Kersztapuék jöttek, talán 10 percet kellett várnom, addig a maradék szendvicsem benyomtam. Jó volt a kedvem egész nap.

Hazafelé beszélgettünk, rég találkoztunk. Jó volt ez így, legalább volt mit mondanom.

Mikor hazaértünk, feljöttek. Megnézték a virágaimat, tényleg szépek. Felnyalábolták a hazacuccot. Lekísértem őket, odaadtam Keresztapunak a manót. Örült neki. Remélem jó helyet talál majd a kis horgásznak.

Délután sokat ettem. Apránként, sokszor. Sajnos székeltem továbbra sincs, nem tudom hol a cucc. Ügyesen iszom a lavelocot, és most elkezdtem hozzá szedni valami természetes hashajtós cuccot orvosi javaslatra. Jó lenne, ha kijönne végre :-)

Június 11. következő kezelés, aztán június 17. CT

2025. május 28., szerda

Horgász manó

 Keresztapu cipeli a seggem kemóra. Reggel ügyesen elmegyek vonattal. Amikor bekötik a cuccot szólok neki, hogy kb. másfél óra múlva végzek, annyi idő kell neki is, mire felér, s így jön értem, és hazavisz. Anyu is szokott vele jönni, legalább kimozdul otthonról, ha Keresztanyu ráér, ő is jön. 

Gondoltam, valamivel meghálálom a rám szakított időt. Valami eredetit akartam. Mivel máshoz me értek, kerestem a minták között valamit, ami jó lehet neki. Ráakadtam egy tengerész manóra. Sajnos minta nem volt hozzá, így kerestem hasonlót, más színeket használtam, máshogy dekoráltam, s így született meg a horgász manóm.

Minta:

https://crochet.xn--amgurum-sfb.com/2024/07/30/amigurumi-dwarf-sunflower-and-daisy-free-crochet-pattern-2/

És az én manóm:








2025. május 26., hétfő

Túl a szerkesztésen

A szerkesztő átnézte a szöveget, és visszaküldte megjegyzéseivel. Először csak átpörgettem, de éreztem, hogy ez egy nagyobb lélegzetvételű dolog, majd este otthon alaposan átnézem. Így is történt.

Aztán kétségbe is estem.

Azt sem tudtam, hogy álljak neki. Gondolkodtam. Napokig. Határozottan igaz volt rám, hogy kerülgettem a szöveget, mint macska a forró kását. Végül semmire sem jutottam, nem mertem nekiállni. Felhívtam a szerkesztőt, hogy mivel én nem vagyok író, és még soha nem kellett ilyet csinálnom, javasoljon valamit, hogy álljak neki.

Nagyon türelmes volt velem. Először a változáskövetést kellett elfogadnom, majd a szóismétléseket és a kis- és nagybetűket javítanom. Csak utána az egész szöveget újra elolvasni, és a megjegyzéseit figyelembe véve javítani. Nem akartam megszakításokkal dolgozni, mert elvesztem a fonalat, így ezt a nagyobb melót a nyaralásunkra időzítettem. Bőven szántam rá időt, teljesen belemerültem a feladatba, és pár nap alatt sikerült végeznem. Aztán még egyszer átolvastam az egészet, és elküldtem a szerkesztőnek. Félve nyitottam meg a válaszát, de Ő is rendben találta.

Most korrektúrán van. Most meg ezért izgulok. Jelentkeznek, ha végeztek 😊

Nagyon izgalmas időszak ez az életemben. Soha, de soha nem gondoltam volna, hogy egyszer írok egy könyvet, és meg is jelenik. Persze, még nagyon sok munka áll előttünk, de ha Isten is úgy akarja, akkor még életben leszek, és a kezemben tarthatom.

Na, akkor majd elhiszem, hogy írtam egy könyvet!