Jól vagyok

 Nem nagyon tudok mit írni. Jól vagyok. Ha nem fájna mindkét talpam, azt gondolnám, semmi bajom. Persze, van kis pocakom, de semmi nem fáj, nem feszít, nem szúr. Van energiám, sokat eszek, nevetgélek, élem az életem. Sántán. A fájdalomcsillapító csak tompítja, és nem is veszek be csak napi 1 tablettát. Félek, ha hozzászokom, még ennyire sem fog hatni. Nappalra gyógyszerezek, mikor többet mocorgok. Ezért éjjel nehezen alszom, mert fáj. Az is, ha hozzáér a takaró. De mindegy, ez legyen a legnagyobb problémám. 

A hétvége jól telt. Volt párkapcsolat, család és énidő is. Kicsit kevés volt a párkapcsolat, ezért hisztiztem tegnap este. De nemsokára elutazunk, és 5 és fél napig leszünk együtt. Az agyára fogok menni. :-) Ebből 2,5 nap még szedem a gyógyszert, utána szünet lesz. Az ezelőtti szünetben nagyon rossz volt. Lázas voltam, és nagyon fájt, feszült a hasam, visszajött a víz. Nem tudom most hogy lesz, de olyan jó lenne, ha nem lennék rosszul, és tudnánk élvezni az együt töltött időt. Rengeteg tervünk van, kirándulunk sokat, egy nap visszamegyünk Szegedre is. A Lapos strandra :-) Megézünk egy kastélyt, amiről még életemben nem hallottam. Aztán ott van Gyula is. Szóval program van bőven, csak az kell, hogy ne legyek rosszul!!!!

Szombaton a családot elvittem ebédelni. Libát ettek, én nem tehettem sajnos, maradt a lazac. Nagyon finom volt minden étel. Jó volt így együtt, kimozdulni picit. Anyunak hatalmas élmény volt, nem gondoltam volna, hogy ennyire örül majd. Ő parázik mindentől, elvan a kis világában, nem szeret onnan kilépni, mert akkor pánikol, mindentől fél, és ideges. De most nagyon jól érezte magát. Utána feljöttek megnézni a lakást, hogy haladtunk vele. Mindenkinek tetszik. Nem mondanák meg, ha nem, de tényleg jó. Szívesen meg is venném :-) De hát minek...

Vasárnap piacoztunk. Kitaláltam, hogy gobelin képekkel szeretném díszíteni a falat. Végül sikerült 3 képet és 1 festményt vásárolnunk. Úgy alakult, hogy a virágos képek fogtak meg, így mindegyik valamilyen virágmintás. Majd Ő segít felrakni, kimérni a helyét. Már csak egy kicsi stoki kell az éjjeli lámpámnak az ágy mellé. Éjjeli szekrény nem fér el. Van otthon valami fa izém, majd megnézem, hogy jó lesz-e. De ha nem csal az emlékezetem, akkor jó lesz. Majd legyközelebb elhozom, mikor hazamegyek. 

Karácsonyra az ultrahangos orvosom 2 unokájának és a 2 asszisztensnek macit horgolok. Sapkával, kiskabáttal. Szombaton, az énidőmben ezen dolgoztam. Nagyon aranyos lett. Még a kabátkája hiányzik, ma megpróbálom befejezni. Az orvosomnak sálat kötök, azt elviszem magammal a nyaralásra, és ott próbálok haladni vele. És még Neki is szeretnék készíteni egy nyakmelegítőt. Nem hiszem, hogy sok időm lesz olvasni... 

Karácsony... Nemsokára itt van. A hétvégén hasított belém, hogy egyáltalán nem készültem. Nem gondoltam, hogy megélem az idei karácsonyt, de most úgy tűnik, meg fogom. Hirtelen kapott el a láz. Tervezgetek, ötletelgetek. A fa nálam lesz, így a hangulat is. Remélem Ő is. Jobban szeretek az én lakásomban lenni, kényelmes, otthon érzem magam.

Még nem tudom hogy lesz a CT körüli gyógyszerszedés. Pont aznap kellene elkezdenem, mikor megyek CT-re. Nem tudom, hogy egyáltalán szedhetem-e, míg nem lesz eredmény. De ha nem szedem, megnő a hasam, és fájni fog. Fel kell hívnom az orvosom.

Szóval minden jó most :-)