Jelentem, jól vagyok. Igyekszem tudatosan hátranyomni a
gondolatokat. Úgy képzelem el, mint egy nagy szappanbuborékot, abban gyűjtöm a
rám törő emlékeket. Letenni, elengedni még nem tudom, és nagyon vigyázok rá,
nehogy kipukkadjon, de úgy tűnik, ez most működik. A magam által magam köré állított
korlátokat letettem. Szabad vagyok. Azt csinálom, amihez kedvem van, semmit sem
AKAROK, és semmit sem KELL TENNEM. Csak sodródok, figyelek, tapasztalok. Mint
levedlett kígyóbőrt hagyom magam mögött a múltat. És kíváncsian várom a jövőt!
Köszönöm nektek, Barátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése