Megbeszéltük kolléganőmmel, hogy levágja 3 cm-esre a hajam. Sapka alá jó lesz. Kényelmes, és talán nem érzékelem annyira a hajhullást. A higiénia miatt is jobb lesz, mert nagyon száraz a fejbőröm is, amit nem tudok hogyan áponi. Mégsem kenhetem be testápolóval. Annyit tudtam tenni, hogy vettem hidratáló sampont.
Napok óta erre készültem. Sírtam is, elég sokat. Elképzeltem, ahogy a hosszú tincseim potyognak a padlóra, és mint egy veréb ülök a széken, rövid hajjal. Már mint ahol van.
Amiért le kellett vágni:
Szóval metem a megbeszélt időben, és egy elég jó hangulatú beszélgetéssel kezdtünk. Közben kaptam kukászsákot a vállamra 😀 szépen elhelyezkedtem a széken, s nagy műgonddal neki is látott a kolléganőm. Annyira végkony szálú lett a hajam, hogy a hajnyíró csak tolta maga előtt, meg kellett fogni a tincset, és feszíteni, hogy elvágja. Azért szépen haladtunk, nevetgéltünk, beszélgettünk. Én meg elfelejtettem sírni. Mindenhol 3 cm, alul és a fülem körül rövidebb. Hamar túlestünk a műveleten.
Sokan azt mondják, hogy a nagy hajvágás után rájöttek, hogy milyen jól is áll nekik a rövid haj, ezt sosem gondolták volna blablabla. Na, én nem így gondolom, egy ázott verébhez tudom hasonlítani magamat, de most mindegy is. Ez is megvolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése