Nagyon keveset aludtam, izgatott, zaklatott voltam, tele stresszel.
Időben felkeltem. Kávéztam, közben készítettem 3 szendvicset. Felöltöztem. A ruháimat előző este kikészítettem, hogy ne menjen el idő azzal, hogy nincs egy rongyom. A táskámat is összekészítettem. Beletettem a szendvicseket, s jött is a Fiú. Tatabányára mentünk, az út simán telt. Az utolsó üres parkolóhelyre álltunk, ránk várt. Mosdó, majd megkerestük a vonatot. Nem volt olyan vagonszám, amire jegyet vettem. Már meg sem lepődtem... elszámozták, megtaláltuk a helyünket. Kár volt helyjegyet venni, alig volt utas.
Simán beértünk Bécsbe. Az állomásról kijövet beleütköztünk a taxiállomásba. Megmutattam a címet, felhívtam a kapcsolattartót, irány az intézet. Előbb értünk, mervártuk a Kapcsolattartót. Segített a becsekkolásban. Vettek vért, adtam vizeletet, készítettek vércsoport meghatározást, meglepetésemre tumormarkert is néztek. EKG, vérnyomás. A vérnyomásom 90/60 szokott lenni, most 121/80 volt, ami tökéletes (nekem magas). Majd bekísértek a szobámba.
Egyágyas szoba. Az asztalon teázáshoz, evéshez szükséges fűszerek sorakoztak. Az ágyon összehajtogatott törölköző, tusfürdő, testápoló, fogkefe, fogkrém, hálóing. A fürdőszábámban hajszárító is volt. Gyönyörű zuhanykabin. Hotelszoba :-) Jöttek az ápolók, bemutatkoztak, kérdezték szeretnék-e kávét, teát, vagy bármit, hogy jobban érezzem magam...
Megérkezett az orvosom is. Megbeszéltük, hogy akkor az előkészítő infúziók után csak oxaliplatint kapok. Megnézzük, hol a tolerancia küszöböm. Nagyon izgultam. Átbeszéltük, hogy milyen vitaminokat szedek, melyikből mennyit, és a vérhigító is kell továbbra is. Vártunk. Megjött az étlap, kellett ebédet választanom. Nem értettem mindent, de azt hittem, hogy zöldségkrémleves kértem és halat, saláta és desszert nélkül. Közben megérkeztek az előkészítő folyadékok. Bekötötték, folyt. Megjött az ebéd. Amit kaptam: csontleves grízgombóccal, marhahúsleves gazdagon, saláta dressinggel, gesztenyehab keshudióval megszórva. Nagyon finom volt minden. Lefolyt az infúzió, vártunk. Azt hiszem aludtam is egyet. Nem volt türelmem olvasni, meg semmihez. Tűkön ültem. Jött a diabetikus szakemberük, átbeszéltük az étrendemet. Végül megkérdeztem, meddig kell még várni. A válasz az volt, hogy készítik a cisztosztatikumot. Hát jó. Negyed négykor lett kész. Jött az orvosom. Elmondta melyik folyadék mi, és hogyan keverik össze. A normál ideje 20-25 perc lenne, de ő 3 órára állította az adagolást. Folyott egy csövön és gépen keresztül cukor. Aztán az oxaliplatinba csatlakozott só, az ment a másik gépen keresztül. Aztán a két cső összekapcsolódott, és így ment a vénámba. Nem a gravitáció csepegtette, hanem a gép pumpálta. Látni lehetett rajta mennyi ment be, így ki tudtuk számolni, hogy mennyi idő van még hátra. De pont 3 órán keresztül csepegett. Az utolsó órában már nagyon fájt a karom. A vénám feszített, de semmilyen allergiás reakció nem lépett fel. Végül szóltunk az ápolónőnek, hogy nagyon fáj a karom. Leállította. Bepánikoltam. Mondtam inkább nem fáj. Felhívta az ügyeletes orvost, megnézett. Azt mondta semmi baj, bírom, mehet tovább. Megnyugodtam, de azért már eléggé fájt, de bement az összes oxaliplatin!
Kaptam átmosó folyadékot, megkaptam a vérvételem eredményét, kihúzták a branült, és jöhettünk is haza. 20:36-os vonatot értük el. Az állomáson nagyon jó kedvem volt, lement rólam a stressz, és bennem volt 1 adag oxaliplatin. Gyógyulok :-)
Háromnegyed 12-re értünk haza. Nem voltam álmos. Zuhanyoztam, olvastam. És valamikor bealudtam.
Egyelőre nincs mellékhatás. Allergia meg nem is volt. Jól vagyok.
További tervek:
- a következő kezelést Bécsben megoldani, antigénnel együtt. Várom az árajánlatot és az időpontot.
- találni itthon egy orvsot, aki vállalja a kezelésem. Még ha magánintézetben is lenne, olcsóbb, mint Bécs
- meggyógyulni.
Nagyon hálás vagyok a barátoknak, akik folyamatosan keresnek. A családnak a támogatásért. Köszönöm, hogy elviseltek, kibírjátok a hangulatingadozásaimat, és békén hagytok, ha azt kérem!
Hajrá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése