Főorvos úr elküldött laborba. Még szerdán át is szaladtam, ha már ott vagyok...
Aznap, mikor vége lett a munkaidőmnek, eszembe jutott, hogy megnézem eeszt-n. Nem volt készen. Semmi baj, van időm. Csütörtökön el is felejtettem, annyira dolgoztam. Itthon jutott eszembe, gyorsan megnéztem. És készen volt. Nagyon-nagyon régen volt ennyire jó vérképem. A májértékeim még mindig rosszak (hogyne lennének azok), de már javultak.
Két érték, amit figyelek, szuper lett. Az LDH és az alkalikus foszfatáz is a normál értékben van.
A tumormarkereket féltem megnézni, de naggggyon jó értékeim lettek!
Az AFP 8,1-ig jó. Márciusban 2,2 volt, júniusban 14,9, most novemberben 3,1.
A CEA 2,5-ig jó. Márciusban 48,1 volt, júniusban 16,6, most novemberben 4.
Tudom, hogy még csak egy oxaliplatin kezelést kaptam, és nem szabad messzemenő következtetést levonni, de nekem most ez a vérvétel a szalmaszálam, és ebbe kapaszkodom. Remélem, hogy további csökkenést tudunk elérni a folyamatos kezeléssel.
Szerdán megyek. Már csak azért izgulok, de nagyon, hogy a következő is komplikáció nélkül bemenjen!
Ez a vérkép addot most egy kis időt. Már merek gondolkodni. Lassan lesz a születésnapom, majd a karácsony. Tervezek karácsonyra. Megbeszéltük, hogy lesz egy pici fánk. Egy pici karácsonyunk kettesben. Együtt. Olyan jó lesz! Már nagyon várom!
Kettesben, együtt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése