Nagyon be voltam tojva. A kemós barátnőm májából vettek mintát, azt mondta, a férje a folyosón hallotta, hogy üvölt. Nagy fájdalomra és kínokra készültem.
Nem kellett korán kelnem, 11:30-ra volt időpontom, éhgyomorra. Az éhgyomron már csak mosolyogtam. Másfél hónapja éhgyomorra vagyok. :-) Azért vittem magammal egy tápszert és vizet. Vizet iszogattam, de aztán azt sem nagyon mertem. Időben odaértünk, megtaláltam a helyet is. Vártam. Jött egy nővér, elvette a papírjaimat. Mondtam neki, hogy nagyon félek. Azt mondta, csak a lidocaint fogom érezni, az nem lesz kellemes, de utána már semmit. Majd az orvos mindent elmond. A megadott időpontra megjött az orvos is. Behívott. Nagyon kedves volt. Ő is azt mondta, hogy csak az érztéstelenítés lesz rossz, darázscsípés szerű fájdalom. Derékig kellett vetkőznöm. Remegtem az idegtől. Szorongattam a papírzsepimet. Először ultrahanggal megnézte, hogy honnan veszi a mintát. Fertőtlenítés, majd leterítették egy lyukas steril anyaggal a sebkörüli területet. Jött az érzéstelenítés. Nagyon ügyes volt az orvos. Először benyomott egy picit, mikor hatott, nyomta tovább. Kellemetlen volt, de a fogorvosnál szájpadlásba kapott érzéstelenítő rosszabb. Várt egy picit. Kért szikét, és megvágott egy picit. Enyhe égést érztem. Aztán 16 cm-es tűvel szúrt. Háromszor nyomta meg, de határozottan. Fájdalmat nem éreztem, inkább csak azt, hogy matat. Jött a csattanó hang, az volt a mintavétel. Kihúzta. Levették a tűről a mintát. Egy dundit rakta a sebre, nyomnom kellett. Majd leragasztotta a nővér. Fél órán keresztül kellett nyomnom, 2 órán keresztül kellett feküdnöm. Szóltam Keresztapunak, hogy sokat kell várnia rám. Nem baj. Áttoltak a megőrzőbe. Persze nem tudtam aludni. Fokozatosan jött ki belőlem a feszültség. Picit sírtam, lejelentkeztem a barátoknál.
Otthon pihentem. Inkább a stressz miatt, nem volt semmi komplikáció. Ja, főztem egy sóskafőzelék/levest, de nem esett jól. Nem volt jó a gyomrom, ment a hasam is. Talán a vizsga és a mintavétel miatt, nem tudom. Nehéz hét volt.
Este átjött Ő. Ültünk, beszélgettünk. Semmire nem vagyok alkalmas. Nem tudom miért jön, érzem, hogy neki sem jó. Unatkozik mellettem. Az ÉLET-et nem velem éli meg, hanem a barátaival. Nem is tudom mi van közöttünk. Nagyon jó barátság. Ha sétálunk, kézen fogva tesszük, de az összes intimitás kikopott. Persze, hogy ki. Nem vagyok használható semmire. Ha ölel, védem a hasam. Undorítóan nézek ki. Nem vagyok nő. Már ember sem.
Várom a végét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése