2025. június 17., kedd

CT-n voltam, egész reggel sírtam

 Nagyon fáradtnak érzem magam. Tegnap reggel 4.30-kor keltem, vonat, metro, SOTE hasleszívás, munka. Haza kocsival (szerencsére), bevásárlás, főzés, és valahogy este negyed 9 lett. A fejemben sötétség, iszonyú fáradt voltam. Arcmosás, fogmosás, ágy. 

Nagyon zaklatottan aludtam, izgultam a mai CT miatt. Nem a vizsgálat miatt, hanem az eredménytől rettegek. Sokszor voltam ébren, pisiltem, ittam, hallgattam a szelet. 4.30-kor keltem. Sírtam. Alig tudtam kimászni az ágyból. Zuhany/sírás, kajapakolás/sírás, öltözés/sírás, összeszedtem magam. Vonat/sírás. Próbáltam pihenni. Metro/sírás. Pihenés. Baross utca CT. Pihenés/sírás. 8ra mentem, fél9-kor hívtak be. A vizsgálat simán ment.

Rohanás a gyógyszertárba a kemómért. Be az onkológiára. Szendvics. Már nagyon kellett a fájdalomcsillapítóm, de éhgyomorra nem veszem be, kihánynám.

Metro. Séta. Munka...

2025. június 13., péntek

Sapka vs paróka

 Nagyon, nagyon vártam a parókámat. Tudom, hogy mennyire örültem neki! És eleinte még el is hitettem magammal, hogy jó ez. 

De nem.

A legnagyobb probléma az, hogy nagy a fejemre. Mindegyik, ez van... Anyu begumita hátul, kb a fejem búbjáig, de akkor sem tökéletes. Használat során felveszek egy parókasapkát. Ez olyan, mintha nájlonharisnyából készülne egy úszósapka. Ez pont passzol, ez az alapja mindennek. Erre ragasztom fel elöl a parókát, hátul pedig egy parókán lévő csattal hozzárögzítem a sapka gumijához. Így marad a helyén. Este, mikor leveszek, leoldom a ragasztót, felteszem a paróka tartóra, átfésülöm. Tehát, ez egy mindennapos macera. Aztán jön a hajmosás. Elméletileg hetente kellene, de szerintem az túl sűrű. Én kb. 3 hetente mostam. Az utolsó mosásnál nagyon összegubancolódott, a választék bal oldalról középre "vándorolt", így látszik a varrás. A frufru sehogysem áll, hiába vasaltam, szárírottam, egyszerűen égnek áll. Így egy harapos pici csattal hátra fogattam. A többi hajat sikerült kivasalnom. Viszont ettől a sok rétegtől iszonyú meleg, izzad a harisnya alatt a fejem, és nehezen szellőzik. Mivel a haj rálóg a vállamra, a nyakamon is folyik a víz. 

Ha egyedül vagyok, nem hordok semmit. Hétvégén inkább sapkázok. Akkor szoktam feltenni a parcsimat, ha valami elegáns helyre megyünk. De már strandon is csak sapkázok. Úgy vettem észre, Őt sem zavarja. Kényelmes, csak egy vékony réteg. Ha hallani is akarok :-), akkor a füleimen felhajtom. (Ez mondjuk a parókánál pont jó, hogy nem lóg a füleimre.) 

Már a munkahelyemre sem tettem fel. Asszem nyárra maradok a sapkánál. 

Egyébként elkezdett nődögélni a hajam. Még nem mindenhol nő, foltokban még kopasz vagyok. Még nem mutatom meg :-)

Szóval, visszatért a Sapkás lány :-)



... kemoterápia

 Nem engedem most bő lére, mert nincs kedvem. El vagyok keseredve. Június 24-én lejár a méltányosságim, egyet még ki tudok váltani, az még belefér időbe. Aztán meglátjuk. Kedden CT, és annak függvénye a "hogyan tovább".

Fogalmam sincs hogyan tovább...

2025. június 11., szerda

Könyvecském korrektúrája

 Nagyon izgatott voltam az utóbbi időben, vártam, hogy jelentkezzen a korrektor. Az aggodalmam tárgya ugyan az volt, mint a szerkesztő esetében. Attól tartottam, hogy sok "hiba" lesz benne.

A menetrend ugyan az volt. Megjött az email. Először csak tudomást vettem róla, s nem nyitottam meg. Mikor feldolgoztam a tényt, hogy megjött, és összeszedtem minden bátorságom, letöltöttem a fájlt, és megnyitottam. Aztán belelapoztam, kétségbe estem és bezártam. Ezzel elment két nap. :-) Mivel van határidőm, nem nagyon értem rá a lelkem nyalogatni. Így egy szép reggelen, mikor sikerült kialudnom magam és a nap is sütött, újra megnyitottam. Pörgettem az oldalakat, gyűjtöttem az erőt, s úgy döntöttem, hogy csinálom és haladok. 

Először elfogadtam a változáskövetéssel javított "hibákat", mert teljesen egyetértettem velük. Utána a megjegyzéseket olvastam el, mindenben igaza van a korrektornak, és éreztem, ha ezeket kijavítom, átírom stb. sokkal egyértelműbb és kerekebb lesz az egész szöveg.

Nagy levegő, és nekiálltam :-)

2025. június 10., kedd

Strandolás

 Beköszöntött a nyár. Berobbant. Átnéztem a nyári ruháimat, átvasaltam mindent, és megállapítottam, hogy nagyon sok ruhám van. Rövidujju ingeim nincsenek, szerintem tavaly pólókat és ruhákat hordtam. Biztonság kedvéért rendeltem párat :-)

Aminek nagyon örülök, hogy vettem egy kismama farmer rövidnadrágot, és mintha rám öntötték volna. Tökéletes a szabása, a mérete, nagyon, de nagyon kényelmes. Érzem, hogy sokat fogom hordani, ez is egy nyúzós darab lesz.

Már pénteken találkoztunk, nála aludtunk. Szombaton fejfájással keltünk. Neki elmúlott, az enyém sajnos nem, sőt, egyre durvább lett. Úgy volt, hogy elmegyünk a devecseri piacra, aztán Hévíz. De elég nehezen keltünk, lassan szedtük össze magunkat, így a piac kimaradt. Jobb is, mert a fejfájásomhoz egy kis hányinger is társult. Szarul voltam. Szerintem a front miatt. Jött a hideg, tolta maga előtt a meleget, és szerintem nagy volt a légnyomás. Lehet nem, de én ezzel magyarázom. Összepakoltunk, és elindultunk Hévízre. Útközben hirtelen felfordult a gyomrom, gyűlt a nyál a számban. Szóltam neki, hogy hánynom kell. Azonnal húzódott félre. Még meg sem állt az autó, nyitottam az ajtót és hánytam. Elég sokat. Utána egyszerűen megkönnyebbültem. Elmúlt a hányinger, a fejfájás, és nagyon jó hangulatom lett. Mivel már nem tudok úszni, és a hévízi tó nagyon mély, vettem egy polifoam nudlit, amit úszógumivá lehet hajtogatni. Szinte mindenki olyanba nyomult, így nem szégyellettem. Sapkában voltam, nem szeretem a parókát. A víz nagyon kellemes volt. Úszkáltunk, összebújtunk. Nagyon nehéz úszógumiban úszni. Hajtom magam mint az állat, és nem haladok. De legalább nem merülök el. Vacsira libamájat ettem, addigra már teljesen jól voltam. Este nagyon hamar elaludtam.

Vasárnap rántották készítettem, és vékony libamáj szeleteket tettem a tetejére. Nagy királyok vagyunk! Benéztünk a veszprémi piacra, majd irány a Balaton, Sajkod. Ez lett a kedvenc strandom. Ősfás környezetben van, elég kicsi, de nagyon hangulatos. A víz nagyon hideg, bokáig mentem csak be. Olvastam, beszélgettünk. Vártuk a vihart. Sajnos elég hamar meg is jött, nem sokat tudtunk strandolni. Előbb csak a szél, de útközben az eső is elkapott bennünket. Sajnáltuk nagyon, de ez van. 

Hétfőre kirándulást terveztünk. Viszont annyira nem is volt hozzá kedvünk, egyébként is minden zárva, maradt a pihenés. Átmentünk hozzá és filmeztünk, melegszendvicset ettünk ágyból. Nagyon jó volt. Olyan 7 óra felé mentem haza. Kicsit tettem-vettem, s leültem a tévé elé. Hamar elaludtam. Bevackoltam magam az új párnák közé az ágyba, és nagyon jót aludtam.

A hasam továbbra is nagyon nagy. Nincsenek jó kilátásaim...



2025. június 3., kedd

Jól alszom, jól vagyok

 Nem tudom mi az oka, de nem is keresem inkább.

Vettem új párnákat. Puha, mégis van tartása. Nem tudom, hogy ez az oka, vagy mi, de újra szeretek az ágyamban, a hálószobában aludni. A tévét kikapcsolom a nappaliban, ágy, és vagy olvasok, vagy rögtön alszom. És alszom. Éjjel 2-3szor felébredek, pisilek, iszok, és vissza tudok aludni.

Az orvos átalakította a hashajtásomat. Nem teljesen úgy csinálom, ahogy felírta, de működik. Napi 2szem Bolus-t veszek be, ha úgy érzem este, hogy eléggé feszít, tele van a hasam, akkor iszok lavelocot. Figyelek arra, mit eszek. A hús nehezen megy át, így nem nagyon fogyasztok. Inkább csak halat. A tejtermékek, túró tápláló. A darakása is :-) Általában éjjel megyek vécére, vagy reggel, ébredéskor. Ha éjjel megyek, akkor reggel kipihenten, fájdalom nélkül ébredek, és ez olyan jó!

Attól, hogy kialszom magam, a napok is jól telnek. Pl. tegnap bevásároltam, főztem egy paprikás krumplit, mostam egy adagot, és az összes nyári ruhámat és pólómat, blúzokat kivasaltam. Az összeset! És nem fáradtam el.

Az öltözés még mindig nehéz a hasam miatt. A ruha kiválasztása, és maga az öltözés folyamata is. Többnyire kényelmes cuccaim vannak nyárra, csinosból kevés van. Rendeltem párat, hogy azért legyen. A cipő is nehéz választás. Sajnos a vászon tutyijaim nem jönnek fel a vizes lábamra. Már reggel szorítanak, napközben nem tudom mi lenne, de így nem veszem fel őket. Rendeltem egy fűzős tornacipőt, azt tudom lazítani, ha úgy alakul.

Nem tudom, hogy használ-e a kezelés. Hamarosan kiderül. De én jól vagyok, jól érzem magam, és szeretném, ha ez így maradna.

Vagy javulna...

2025. június 2., hétfő

Fenomenális hétvége

 Minden pénteken kezdődött...

Ő is megérkezett a nyaralásból, és már az estét együtt szerettük volna tölteni. Mivel hosszú napom volt (SOTE, vonat, munka, vonat, eső, bevásárlás...) eléggé fáradt voltam. Mivel 4 napja nem volt székletem (bocs a részletekért, de ez egy ilyen blog), iszonyúan feszült a hasam. Teletömtem magam hashajtóval, a doki szerint ki kell jönnie. Szóval a szívem nagyon vágyott Rá, a testem meg a pihenésre és a megkönnyebbülésre. Nyert a szív, szóval átjött. 

Azt mondta hiányoztam neki, és tényleg hiányoztam. Ölelt, szorított. Kérdeztem, hogy az összes nyafogásommal és hisztimmel együtt? Azt válaszolta, na igen, mérlegelni kell. Kiüresedett a nyaraló, hogy nem voltam ott. Hiába, betöltöm a teret :-)

Este megindult minden kifele. Rohangáltam, 9x. Már nem mentem visszamenni a hálóba, hogy ne ébresszem fel, így a nappaliban "aludtam". Reggel korán és nyúzottan keltem. Szülinapozás volt mindkét részről, így reggeli után mindenki ment a saját családjához. Jó volt otthon, jól telt a szülinap is. 

Délután elmentünk bútort vásárolni az erkélyemre, hogy ott ücsörögve tudjunk kávézni, pihenni, olvasni, beszélgetni. Már korábban kinéztem. Volt is az üzletben, meg is vettük, Ő össze is szerelte, és ki is telepedtünk. Nekem nagyon tetszik. 



Vettem két párnát is az ágyba, nagyon laposak voltak már a vánkosaim, és hátha így jobban fogok majd ágyban aludni. A melegfront miatt a szombat estét fejfájással töltöttük, mind a ketten. A tévé ment, mi begyógyszerezve aludtunk a nappaliba, így a párnák tesztelése elmaradt.

Vasárnap viszonylag korán keltünk, és az erkélyen kávéztunk. Nagyon jól érzem magam itt, az erkélyen, és ebben a lakásban. Az udvaron beindították már a szökőkutat, minden olyan nagyszerű. Reggelire melegszendvicset sütöttem, és azt is az erkélyen fogyasztottuk el. Aztán pakoltunk, és irány a strand!

Szabadifürdőre mentünk, ahova szoktunk. Izgultam, hogy nyitva lesz-e már a mosdó, mert annyira beépült a part, hogy nincs egy árva bokor sem... nyitva volt. A büfésor viszont zárva. Heverésztünk, pihentünk, olvastunk, és bokáig bementem a vízbe is. Nagyon hideg még. Több bátor ember és gyerek már lubickolt, de ez a hőfoktőlünk még nagyon távol áll. Kimentünk a Sanyi büfébe ebédelni.



Egy egész hekket megettem egyedül (a paprika nem az enyém). Nagyon finom volt! Míg mi ebédeltünk, valaki megette a strandon hagyott cuccunkból a csokit. :-) Kicsit vicces, egészségére!

Otthon még egy kicsit összebújtunk, aztán hazament. Nehéz napja lesz 2 hét szabi után.

Nagyon elfáradtam, fárasztó dolog ez a strandolás. :-) Így legalább tudtam aludni éjjel. 

Leteszteltem a párnát is, jó lesz!