Már eltelt egy hét a CT óta. Várom az eredményt. Tépelődök. Igazából nem várom. Nézegetem az eeszt-t, de mindig megörülök, mikor nincs ott. Nem akarom tudni. Jól vagyok. Próbálok hinni benne, hogy talán segít valamit. Tény, hogy mikor szedem a gyógyszert, akkor jól vagyok, és fogja a hasamban a vizet. A hasüregben. A ciszta akkor is telik, csak nagyon lassan. De az is tény, hogy nem lettek kisebbek a dudorok a hasamban, nem megy össze a hasam. Van új fájdalmam is, bal alhasban, szerintem petefészek. Vagy csontáttét. Sokat fáj a derekam. Az is lehet, hogy azért fáj, mert cipelem a hasam, a lábfájás miatt béna a testtartásom, és sántítok. Mikor mindkét lábam fáj, akkor csak tipegek. Szóval nem tudom mi lesz az eredmény. De az is biztos, hogy ez a gyógyszer volt eddig a leghatékonyabb. Nagyon szárad a bőröm, a tenyereim csúnyák. Vastag, kérges lett a bőr rajta, de legalább nem reped. A hajam hullik, nem feltűnően, de hullik. Vékony, száraz. A szempilláim megint letöredeztek, alig vannak. Meleg hatására vörös foltokkal vagyok tele. Minden puszi helyén vörös marad a bőröm. Plusz a borzasztó lábfájdalom.
Míg várakozom, élem az életet, ahogy tudom.
Sütöttem nagyon finom sütit. Elfelejtettem lefényképezni, gyorsan fogyott. Máskor is el fogom készíteni, tökéletes a recept, és isteni finom:
https://zamatesillat.blogspot.com/2013/03/fahejas-almas-sutemeny.html?m=1
A tepsijeimet elosztogattam, de az előző lakó hagyott rám egyet. Alig volt használva. Szép kis IKEA-s tepsi. Alaposan elmosogattam, tökéletesen működött. Szóval köszi előző lakó :-)
Szépítgetem a lakást. Felkerültek a gobelinek a falra. Még vennem kell pár darabot. :-) Bővítettük a gardróbszekrényt, Ő szabott nekem egy polcot, így jobban el fogok férni. Az ággyal is kell kezdeni valamit, nem illik a lakásba. Ő átalakítja nekem. Ő annyira ügyes, mindent megold! Szeretem :-)
Megvettük a karácsonyfánkat. Az biztos, hogy a legszebb fát választottuk ki. Szerelem volt első látásra. De belesúgta a fülembe, hogy "ne vegyük meg rögtön az elsőt". De én ragaszkodtam hozzá. Álltam, támasztottam a fát, nem engedtem ki a kezeim közül. Ő pedig körülnézett. Majd visszajött, s azt mondta, hogy tényleg ez a legszebb. Szóval megvettük :-) Nem készültem erre a karácsonyra. Nem gondoltam, hogy még életben leszek. Szóval ez nekem ilyen bónusz lesz. Álltunk az üzletben, néztük a fényeket, válogattunk. Azt mondta, hogy eddig nem volt hangulatban, de most megmozdult benne valami. És ezzel engem is elöntött a karácsony érzése. Már nagyon várom!
Kirándultunk. Épp elezdett fájni a bal talpam, úgyhogy nem volt gond. Felkerestünk egy frissen felújított menedékházat Csókakő mellett, a Maurer kunyhót. Kb. 45 perces séta a vár parkolójától. Hideg volt az erdőben, de felöltöztünk, így jó volt a friss levegőn csatangolni. A kunyhótól nem vártunk nagy csodát, és ahhoz képest nagyon jó volt. Elolvastuk a történetét, kicsit ücsörögtünk, és megbeszéltük, hogy nyáron visszajövünk. A nyár nagyon messze van... de Vele tervezek. Hazafelé azon gondolkodtam, hogy egyáltalán nem szívott le a kirándulás. Nem merültem ki, nem lihegtem, nem fogyott el a levegőm, nem lázasodtam be. Kb. 1 hete nem vagyok lázas.
Az összes maradék szabadidőmben horgolok. Azért nem teszem fel most ide, mert ajándékok készülnek, és nem akarom lelőni a poént.
Szürke minden. A hangulatom is.
Várok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése