Az egész pénteken kezdődött. Sokat dolgoztam, jól haladtam, sokmindennel végeztem. Igyekeztem mindent elintézni, amit csak tudtam, mert kórházba megyek, és megint nem leszek két napig. Olyan 3 óra felé mentem haza, délután. Bumeráng még dolgozott, ezért csendben meghúztam magam. Este koncertre mentem. Nem volt sok kedvem, nehezen indultam el. Nem is vártam sokat az estétől, csak egy kis kikapcsolódást. Beültünk egy helyre. A pincér többször ránknézett, végül odajött, és megkérdezte, választottunk-e már. Mondtuk, hogy igen, ha kapunk étlapot. De ugye a QR kód az asztalra van ragasztva.... QR kód... ehhez én már öreg vagyok, fel sem tűnt 😀 Azért boldogultunk vele, választottunk. Megint a saját csapdámba estem. Kértem melegszendvicset, csak sajttal. De nem kérdeztem meg, milyen bagettel készítik. Csak néztem, mikor megkaptam. Forgattam. Nem mertem enni belőle. Végül megkérdeztem. Olivás ciabatta. Nincs benne mag. Fenntartásokkal ugyan, de megettem. (Nem lett baj belőle.) Már ásítoztam, mikor indultunk a koncertre. Rengetegen voltak. Mondom rengetegen! És fantasztikus volt! ByeAlex hatalmas showt csinált! Ugráltam, énekeltem, táncikáltam, fotózgattam. Nagyon jól éreztem magam!
Szombaton lustálkodtunk. Vásároltunk, mostam, főztem. Sütit is sütöttem. Álmos voltam. Ebéd után aludtunk. Aztán sorozatot néztünk. Jó volt összebújni, egymás kezét fogni, jókat enni. Ez egy jó nap volt.
A vasárnap már nem. Bumeráng elment. Én küldtem el. Kiakadtam. Ez van sajnos. Kitakarítottam, boltban voltam, összepakoltam a kórházra. Holnap megyek. Már megint.
Vegyes érzéseim vannak. Kavarognak a gondolataim. Ez már a harmadik lesz, tehát a fele. Ki kell bírnom. Nincs kedvem a kórházhoz, de ahhoz, hogy túl legyek rajta, be kell mennem. Átmentem a boltba. Csak álltam a Sparban, és azon gondolkodtam, hogy mit vegyek. Ezt már többször megcsináltam. Néztem a polcokat, sétáltam. Végül vettem pár dolgot, amit talán meg tudok enni. Meglátjuk. Rossz volt a hangulatom. Bumeráng elment, én megyek a kórházba. Szépen haladok, mondhatom.
Az arcom szépen letisztult. Talán működik az a kezelés, amit kifejlesztettem magamnak. Nem tudom mit szól a főnővér, úgyis átbeszéljük, majd elmondom neki. Szóval amit én teszek, és szerintem bevált, az a hámlasztás. Bár ők azt mondták, hogy ne nagyon érjek a bőrömhöz, főleg ne dörzsöljem, én homlokegyenest mást csinálok. Nyomkodom és radírozom. Aztán fertőtlenítem. Utána zsírozom. Most olyan szép, hogy még a bajszomat is le tudtam gyantázni. A szempilláim szépen nődögélnek. Még mindig szeretem őket.
Most itt ülök a kanapén, és nem tudom merre tovább. Bumeráng elment, én megyek a kórházba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése