Megint annyi minden történt

 A péntek nagyon jó volt. Vacsiztunk, együtt voltunk. Szuper volt minden. Szombaton elmentünk ebédelni a Pléh Csárdába, ami arról híres, hogy hatalmas adagokat adnak. Sajnos semmit nem találtam, amit megehettem volna, mert jó magyar szokás szerint minden bő olajban van kisütve. Igen, így finom, tudom, még emlékszem, de nem ehetem meg. Ő evett, én pedig egy közeli bódéban vettem sült csirkecombot krumplipürével. Jó volt az is.

 Aztán elmentünk az AMTS kiállításra. Nagyon jó volt, szinte elrepült az idő, de nagyon elfáradtam. Meg is jegyezte, hogy elgyötört vagyok. 4,5 órát mászkáltunk, szóval ja, elgyötört voltam. Hazafelé végigaludtam az utat.

Hazament, lezuhanyzott, visszajött. Együtt aludtunk el, együtt ébredtünk. Kikészültem. Végig izzadtam az éjszakát, mindenem vizes volt, mikor felébredtem, az ágynemű, párna, sapkám is. Zuhannyal kezdtem a napot. Elmentem családlátogatóba. Az is jó volt, vittem haza téli cuccot, hoztam vissza tavaszit. Van a lépcsőházban egy doboz, ahova be lehet tenni, amire nincs szükséged, és elviszi az, akinek kell. Teleraktam táskákkal, amiket már nem hordok :-) Átültettem néhány virágot, mostam, nagyon aktív voltam. Aztán elvittem az autót szerelőhöz.

Szóval most nincs kocsim. Logisztika az egész nap. Tegnap behozott a kollégám dolgozni, a futár hazavitt. Régóta meg akartam sütni egy kifordítós almatortát. Volt időm, gondoltam na most! Mindent recept szerint készítettem, és gyönyörű lett.

Alig vártam, hogy kihűljön. Nekimentem egy villával. És hát nem jó. Valahogy túl vajas, vagy nem tudom. Megpróbáltam a tésztát kiszedni, ahol ne ázott el, szerintem az jó. De a karamellben szerintem sok a vaj, és teljesen átáztatta a tésztát, ettől zsíros íze van. Rettenetes. Reggel kidobtam a kukába.

Gyalog indultam pszichológushoz, mert ugye nincs autóm. Úgy terveztem 45 perc alatt besétálok, 40 elég lett. Közben megcsodáltam a Romkertben a belvízi vadkacsákat. Cukik.

Pszichó után ugye dolgozni kellett mennem. Gondoltam elindulok gyalog a busz nyomvonalán, s majd valamikor felugrok rá, ha jön. Aztán láttam egy másik buszt, ami pont jött. Rémlett, hogy az is jó nekem. Futottam picit. Hát, nem tudok futni. Mint a zerge, azt látni kellett volna, még fehér foltok is jöttek a látóterembe, de elértem. Leültem, megnéztem gyorsan, és tényleg jó volt nekem. Közben hívott a futár, hogy csomagot hozott. Megkértem kolléganőmet, hogy vegye át. 

És igen! Megjött a parókám! Elsőre jónak tűnik. Szép, tényleg emberi haj, jó a formája. Persze a csomagolás és utazás megviselte, de szerintem jó lesz. Lehet, hogy zavarni fog, mert még soha nem volt ennyi hajam és ilyen jó frizurám. Ma megmosom, beápolom, befésülöm, és várom, hogy megszáradjon. Lehet szoknom kell majd :-)

Zsuzsa meghalt. Vajon hol van most?