Egyik délután kaptam egy emailt a GLS-től, hogy csomagom érkezik holnap. Feladó a Publio. Sejtettem, hogy a mintadarab, mi más lenne? Nagyon, nagyon izgatott lettem.
Másnap reggel jött az email, hogy 8-11 óra között szállítják. Tűkön ültem. Alig vártam, hogy hazamenjek munkából, és a kezembe tarthassam.
Feltéptem a borítékot... és igen... és ott volt! Az én könyvem!
Forgattam, nézegettem, csodáltam. Jobb, mint amire számítottam. A grafikai munka egyszerűen tökéletes, nagyon ütős lett a könyv borítója.
Sírtam.
Belelapozgattam, beleolvasgattam, de nem tudtam koncentrálni, csak néztem. Az én könyvem!
Magam mellett tartottam a kanapén. Ha arra esett a tekintetem, megfogtam, pörgettem, szagolgattam, és csak néztem. Az én könyvem!
Másnapra összeszedtem magam, és figyelmesen lapoztam át. Többször is. Nem találtam semmi "hibát" rajta, benne. De az is lehet, hogy én már nem is venném észre, mert számomra tökéletes. Mint az anyának a gyermeke.
Az én könyvem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése