2024. július 14., vasárnap

Jelenlegi állapotom

 Továbbra sem alszom jól, már meg sem próbálom. Jelenleg 6-7 óra elég. Este olvasok vagy horgolok ameddig csak tudok. Utána felveszem a tévénézős pózt. Ez egy magzatpóz a jobb oldalamra gömbölyödve. Addig nézek ki a fejemből, amíg tudok, aztán elalszom. Mikor megébredek, becsoszogok a hálóba, és ott alszom tovább. Hajnali 4 óránál előbb tilos felkelnem. Utána már szabad. Főzök egy kávét, benyomom a tévét, és ott folytatom, ahol este abba hagytam. Könyv vagy fonal.

Az étvágyam elég jó. Egyre többet tudok enni, egyre jobb ételeket, és talán már nem is félek annyira. Reggelire mindig megiszok egy 2 dl-es tápszert. Nyomok mellé egy túrórudit - általában. Ebédre igyekszem főtt ételt enni, ha nincs, akkor krinolint vagy virslit főzök. Vacsorára általában valamilyen felvágottat eszek. Közben igyekszem tényleg sokat inni. Nagyjából megvan a 2 liter. Az evéstől több az erőm. A pénzügy a második emeleten van. Eddig úgy mentem fel, hogy az utolsó pihenőnél kilihegtem magam, aztán még egy nagy levegővel felértem. Az ajtó előtt még pihentem, lihegtem egyet, hogy meg tudjak szólalni, ha bemegyek. Na, most mindez egy szuszra megy, pihenő nélkül, és beszélni is tudok. Ezzel mérem az energiám. Vasárnap szoktam meglátogatni a családot. Eddig úgy volt, hogy meglocsoltam a virágokat, valamit arréb toltam, kiültem a lépcsőre kutyát símogatni, s bejöttem. Leszomorodtam egy székre, és vártam a semmit ebédre. Borzasztó visszagondolni is. :-( Ma korán hazamentem. Meglocsoltam a virágokat, kicsit átrendeztem őket, mert a tavaszi átültetés után nem mindegyik érzi jól magát a helyén. Az egyiket átkaróztam. A beépített szekrényt (a szoba belmagasságának a feléig ér, tetején konyhapult) kitakarítottam, raktam rá díszeket, terítőt, egy orchideát (ami túlélte a pajzstetüt, a permetezést és a karantént is, de még mindig egyedül kell lennie). Kiporszívóztam az ülőgarnitúrát, majd lepókhálóztam és felporszívóztam. Utána kimentem az udvarra, megnyestem egy nagy kaktuszom, megfésültem a kutyát, és a téli fekhelyéről kidobáltam mindent. Jövő héten fertőtlenítjük, és berendezzük neki a következő télre (nem tudom hol/hogy leszek akkor). Majd bevertem egy tányér paprikáskrumplit. Lementem Keresztanyámhoz, ott ettem tiramishut. Aztán két boltban is voltam, úgy jöttem haza. És mindezek után nem aludtam, elfáradtam, de nem vagyok kimerült. Nem akarom ezt mondani, és nem akarok senkinek rosszat meg haragot hordozni magamban, de rohadjon meg az az orvos, aki januárban azt mondta, hogy többet ne egyek, és 8 dl víz elég. Fél évgi éheztem! Fél évig!


Egyébként tegnap volt a nagy túrósgombóc teszt. A Gulyás Csárdában voltam. Azért írom le, mert ez az egyik kedvenc helyem. Vele vadast enni jártunk ide, istenien készítik! Az étlapjuk nagyon széles. Köretek között még mindig szerepel petrezselymes burgonya, burgonyapüré, vagy sima főtt burgona. A legtöbb étteremben már csak rizs, hasáb, esetleg burgonyakrokett van. Szóval ide mentem gombócozni. Áfonyaöntettel kínálták, de kaptam helyette tejfölt és porcukrot. A villateszten hamar átment, puha volt a gombóc. Én kicsit édesebben ettem volna itthon, de most nem ezen volt a hangsúly. Amire nem figyeltem, és aggódtam rajta, hogy raktak bele reszelt citromhéjat. Azt ugye nehéz kikerülni. Mindegy, kicsit széttrancsíroztam, amit tudtam kiszedtem, aztán lesz ami lesz alapon megettem. Nagyon boldogan, jó hangulatban sétáltam vissza a kocsihoz. Vagyis még előtte a partra.




Egy pár napja kikísérleteztem egy technikát, hogy mivel kerülhetem el a szorulást, mert ezek az új ételek még nagyon furcsák az emésztőrendszeremnek, és sok időbe telik nekik megtenni az utat. Szóval minden este veszek be egy fél hashajtót. Csak egy felet. Ettől reggel van székletem. Nem hasmenés, rendes széklet. 

Összességében most jól vagyok. A hangulatom jó, az idegeim kisimultak, türelmem is van, és több az erőm is. Tudom, hogy az étel nem gyógyír a betegségemre. De a lelkem gyógyítja.

Szerdán megyek a következő kezelésre, a következő egyeztetésre a dietetikussal. Kérdésem a rizs, a tészta és a máj lesz. 

Meglátjuk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése