Nagyon készültem. Ezer program volt, szerintem aki akart, az talált magának néznivalót. Három helyre regisztráltunk. Panorámabusz, MÁV kovácsműhely, könyvtár pincétől a padlásig. A kovácsműhelyt vártam a legjobban.
Aztán jött a hasmenés, és teljesen kétségbe estem. Reméltem, hogy délutánra elmúlik. Esett az eső. Az is zavart, max a buszra nem megyünk. De rendben jött minden. Az eső elállt, a hasmenés elmúlott. Mentünk.
A busz maga érdekes volt, s ennyi. Az út rövid, forgalmas úton zajlott, hát, ennyiért ezt...
A MÁV-hoz elég korán érkeztünk. Jó is volt így, mert rengetegen voltak. Több mint 80-an. Nagyon szervezett volt, a túravezetőnk lelkes, szeret beszélni, és mindent tud a kovácsműhelyről. Nem használt jegyzetet, fejből beszélt, ami nekem mindig nagyon szimpatikus.
Leginkább maga a kovácsműhely varázsolt el. Tartottak bemutatót. Tényleg kivették a forró vasat a kemencéből, és egy hatalmas kalapáccsal tárcsává kovácsolták.
Hatalmas zajjal járt, az épület beleremegett. Tátott szájjal figyeltem. Aztán jártunk a gyártáselőkészítőben, itt megnézhettük, hogyan működnek a lézergépek. Majd a személykocsi javítóba mentünk. Itt a szavak jelentése volt számomra vicces. A személykocsi az a vagon, amiben nincs motor. A kerékpár pedig két vonatkerék tengellyel összekötve :-)
A túra 2 órát ölelt fel, de minden percét élveztem. A végén volt tombolahúzás, nem nyertünk. De kaptunk egy kulcstartót, ami focilabda alakú az EB-re való tekintettel. minden gyerek lufit is kapott. Tényleg nagyon jól éreztem magam.
A könyvtárról így lemaradtunk, mert a 45 percesre tervezett túra "kicsit" hosszabb lett. De nem bánom. Majd találkoztunk a városban barátokkal, ettem fagyit, ittam szörpit, s hazamentem.
Kimerítő nap volt :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése